A hétvége nem tartogatott számunkra eget rengető izgalmakat, de azért most is próbáltunk elcsoszogni valamerre, hátha a szabadnapokon begyűjtött élményekkel sikerül némileg feljebb pöckölni a hangulatunkat, és legalább ezek a napok elkülönülnek egy kicsit a hétköznapok monotonitásától.
Szombaton Laciék a budai flaszteren sétáltak egy nagyobbat, útba ejtve a József-hegyi kilátót, a Ferenc-hegyet, és ha már ott voltak, akkor a Daubnert is.
Az enyhébb idő és az esőzések okozta sarat most mi is igyekeztünk elkerülni, ezért én is inkább városi sétát néztem ki, méghozzá hirtelen ötlettől vezérelve Esztergomban. Itt nem is voltunk még komolyabb városnézésen (csak egyszer néztünk szét egy kicsit Viktorral, amikor egy esküvőre voltunk ide hivatalosak), pedig ez sincs sokkal messzebb, mint pl. Szentendre és sok szép látnivalót tartogat. Ha más nem, az Esztergomi Bazilika már önmagában megér egy misét (haha), de mivel Esztergom érseki székesváros és a római katolikus egyház magyarországi központja, ezért amúgyis bővelkedik templomokban, kis kápolnákban, számtalan köztéri szoborban és a Bazilika mellett még egy vár is van. 6-7 km-es sétánk során sok múzeum (Keresztény múzeum, Duna múzeum, Balassa múzeum, a török hódoltság emlékét őrző dzsámi… stb.) mellett haladtunk el, amelyekbe most nem mehettünk be, a Mária Valéria hídon se sétálhattunk át viccelődve Szlovákiába és hiába keresztezte utunkat sok cukrászda, kávézó és étterem, ezekbe se térhettünk be, így persze elhatároztuk, hogy majd egy szép napos, covid-mentes hétvégén újra eljövünk ide. De így is viszonylag kellemesen telt azért séta a borongós idő ellenére is.
Bazilika, Magyarország legnagyobb, Európa harmadik legnagyobb egyházi épülete
Duna a Mária Valéria híddal
A lányok és haverjaik 
Vasárnap reggel Viktorral némi sportolásra adtuk a fejünket kettesben. Most a Városligetbe mentünk ki, hogy fussunk egyet a nemrégiben átadott új, 2 km-es futókörön (képek majd legközelebb). Viktor megcifrázta egy kicsit a futást azzal, hogy körönként megállt a tornakertben is némi edzésre, én meg csak köröztem, mint egy marha. 11 km-t hoztam össze és tesómmal nagyon működhetett a telepátia, mert ő meg ugyanebben az időben a Normafánál épp ugyanennyit futkosott, csak ő némi szintet is tett bele. Maga a városligeti futópálya egyébként egész jó lett, szépen megcsinálták a ligetnek ezt a sarkát már. Mindig akad némi látnivaló, ahogy az ember halad és a nagy városligeti játszótér mellett is elmegy az út, így akár családi kitelepülésre is jó lehet. (A játszó amúgy szintén jó lett, de viseli magán a népszerűség átkát: a kora délelőtti órákon kívül mindig borzasztó nagy itt a tömeg.)
Vasárnap aztán már a gyerekekkel kiegészülve az Alléban bolyongva tettünk a lábunkba még párszáz métert, amíg vártuk, hogy a múlt héten leejtett telóm kijelzőjét potom 33 ezer Ft-ért kicseréljék, pihháá. Ezalatt Laciék elkirándultak az Apátia-, akarom mondani Apáthy-sziklához. Mi pár hete voltunk itt, így most nem együtt, hanem két turnusban pipáltuk ki ezt a látnivalót is. Budának ez a része is jópofa. Következő életemben majd születhetnék pl. egy olyan budai villába, amelyek itt sorakoznak.
Nekünk január elején nem volt ekkora szerencsénk, de Zsófiék most szép napos időnek örvendhettek a kiránduláson.
A kirándulás végén párszáz méteres toldással a Macis játszótér is útba ejthető
Ha a sziklák valamiért mégse, de a séta végén könnyen útba ejthető Freyja (amely nemrég nyitotta meg itt a budai kirendeltségét) croissant-jai talán már tényleg kimozdítják egy kicsit az embert az apátiából. A finom és különleges minőségű péksütik tényleg kulináris élményt jelentenek, így megéri megkóstolni a magas minőséget jelző kissé borsos áruk ellenére is.
Vasárnap délután aztán bandáztunk még egyet közösen is az Olimpiai park játszóterén, és amíg a gyerekek akadálypályásat játszottak, addig Viktor és Laci a Kossuth téren és a Margit-ájlenden görkoriztak egyet. Fénykép ennek nem őrzi emlékét, de eléggé kipirult arccal és megizzadva tértek vissza, szóval gyanítom, nem törődve testi épségükért való aggodalmunkkal sebesebben mentek a kelleténél. Félek, lesz még itt baj a görkorival, ha egymást húzzák majd még inkább a hülyeségbe tavasszal... :)
